Sipos Eszter és Horváth Csaba Árpád: A **** Gyár / 3. Fejezet

Hogyan lehet a háború egyszerre elavult és csúcstechnológiai tevékenység? A média hírei a fegyverkezés tekintetében egészen más képet sugallanak, mint amit számokban mérhetünk, ugyanis „a 20. század második felében Föld nagy részén a háború ritkább lett, mint valaha. Míg a mezőgazdasági társadalmak idején az erőszak az összes haláleset mintegy tizenöt százalékát okozta, a 20. században már csak az öt százalékát, a 21. század elejére pedig csupán a globális halálozás körülbelül egy százalékáért volt felelős. 2012-ben világszerte nagyjából 56 millió ember halt meg ebből (…) 120 000 vesztette életet háborúban és 500 000 bűncselekmény következtében (…) ezzel szemben másfél millióan haltak meg cukorbetegségben.”(1)

Korunk háborúi használják a csúcstechnológia legfrissebb vívmányait, mégis kis túlzással archaikus, már-már barbár tevékenységként tekintünk rájuk, amelyek ennek ellenére elég nagy szeletet szakítanak ki a globális gazdasági termelésből. (Annak is főleg a fekete és szürke zónájából.) Kiállításunk filmes, installációs és festészeti elemei egyaránt reagálnak erre a kettősségre, a galériatérben keverednek a különböző forrásokból származó hiteles dokumentumok és az azokra tett könnyedebb, játékos reflexiók is; így illeszkedik az archív tisztább, retrospektív nézőpont a jelen érzelmektől telített szubjektív pozíciójához.

A Liget Galéria terében megjelenő képek, videó és szoborelemek sajátos, olykor duplikált elrendezésben láthatóak. A célunk, hogy a valóság (vagy amit annak hiszünk) és a fikció (vagy amit annak hiszünk) új és értelmezhető rendszerré álljon össze, olyanná, amely – a kiindulási témánk kapcsán – új kérdéseket indít el a nézőben. Rengeteget tanultunk a XX-XXI. századi irodalomtól, példaképp a Sebald-i tényregényekből, ahol a dokumentum átszűrődve az elbeszélő szubjektumán teljesen új minőséget és új összefüggéseket hoz létre, olyan formációt, amely képes eddig megvilágítatlan kérdéseket előtérbe állítani igazról és hamisról, objektívről és szubjektívről. A mediális diskurzusban posztinternet, valamint a politikai közbeszédben post-truth korszakként definiált időszakban ez a megközelítés különösen érdekessé vált számunkra.

(1) Yuval Noah Harari: Homo Deus – A holnap rövid története, Animus Kiadó, 2017., 22. p